A konferenciára október 20-tól 23-ig kerül sor Brüsszelben, mottója: Mit jelent európai és hívő polgárnak lenni? Keresztények és muszlimok aktív partnersége az európai társadalmakban. A téma keresztény és muzulmán szempontú elemzése után a résztvevők szemináriumok során folytatnak majd eszmecserét olyan témákról, mint a vallások szerepe a világi társadalmakban, hogyan látják egymást a keresztények és a muzulmánok, hogyan segítsük elő a kölcsönös tiszteletet és megértést a nevelés által, milyen kihívások állnak a közösségeink előtt.

Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke, felszólalásában egy nemrég készült szociológiai felmérés eredményére utalva kiemelte: azoknak, akik komolyan megélik vallásukat, magasabb a toleranciaszintjük és jobban tudnak párbeszédet folytatni. A Közép-Kelet-Európában megélt tapasztalatok keresztények és muzulmánok együttéléséről értékes például szolgálhatnak a nyugat-európai országok számára.

A tanácskozáson szó volt a vallási indítékkal elkövetett erőszakos cselekedetekről, illetve arról, hogy a papokat és a lelkipásztori munkatársakat hogyan lehet felkészíteni a muzulmánoknak az európai egyházak életére is hatással lévő jelenlétére. Az erről szóló két dokumentum várhatóan a következő év elejére készül el.

A jelenlévők párbeszédet folytattak arról a nyílt levélről is, amelyet 138 muzulmán tudós és értelmiségi küldött XVI. Benedek pápának és más keresztény egyházak vezetőinek 2007 októberében. Nagy várakozással tekintenek az alakulóban lévő katolikus-muzulmán fórum, illetve a Szentatya és a 138 muzulmán tudós küldöttségének találkozása elé.

Az összejövetelen szóba került még az Európai Muszlim Charta, amelyet idén január 10-én írt alá négyszáz európai muzulmán szervezet és egyesület – olvasható a CCEE által kiadott sajtóközleményben.

Magyar Kurír

Nyomtatóbarát változat